Balogh Melinda

Napkerék - Cigány népzene Erdélyből
Balogh Melinda lemezbemutató koncertje

Május 24. 19:00, Hagyományok Háza/Átrium

Jegyár: 1500 Ft

Jegyvásárlás >>

Kedvezményes jegyár a 19 órakor kezdődő Balogh Melinda lemezbemutatóra és a 20.30 - kor kezdődő Klarisa Jovanović & Della Segodba (SLO) és SuRealistas (IT) koncertre: 3000 Ft

Jegyvásárlás >>
 

 

Balogh Melinda népdalénekes első szólólemeze Napkerék címmel az erdélyi cigányság népzenéjéből ad ízelítőt erdélyi és magyarországi népzenészek közreműködésével. Az összeállítások változatos hangszerelése és a kiváló zenei szerkesztés gondoskodik arról, hogy ebben a zenében mindenki kedvét lelje.

A zenei anyagot az Utolsó Óra gyűjtéseiből válogatták a teljesség igénye nélkül, hat tájegységet érintve:


Kővár-vidék (Nagybánya), Felső-Maros-mente (Vajdaszentivány), Kalotaszeg (Méra), Szilágyság (Szilágynagyfalu), Kelet-Mezőség (Nagysármás), Vízmellék (Csávás)


Zenei szerkesztő: Kelemen László
Rendező: Fundák Kistóf
Hangmérnők: Dióssy Ákos
Hegedűs Máté – hegedű
Szilágyi Tóni – hegedű, ének, gitár
Bede Péter – alt szaxofon, tárogató
Papp Endre – 3 húros és 4 húros brácsa
Réti Benedek – harmonika
Bognár András – nagybőgő
Bősze Tamás – cintányéros dob
Szabó Dániel – cimbalom
Tóni Rudolf (Méra) –3 húros brácsa
Árus Béla (Méra) – harmonika

 

Üsztürü Zenekar:
Major Levente – hegedű, Szász József – 3 húros brácsa, Szász Lőrinc – nagybőgő

Kaszai Lili és Horváth Sára – ének


„Noha jól tudjuk az elvet: minden betelepülő nemzetiség a hasonulás és integráció jegyében a környezetéhez igazodva alakította ki saját népzenei és néptáncos „képét”, a sokszázados együttélés, akárcsak a románság esetében, a cigányoknál is lehetővé tette egy karakteres, cigányként meghatározható, énekes és hangszeres népzene kialakulását. Ez a folyamat nem csak a magyar népzenei minták részleges, helyenként teljes átvételét jelentette (a lemezen is sok, a magyar népzenéből is ismert dallam hallható), hanem termékenyítő erővel hatott vissza a magyarra is. És bár sokszor siránkoztak különböző ideológiák foglyai, hogy a cigányok „elcigányosították” a magyar népzenét, megállapítható, hogy amennyire saját képükre, habitusukra formálták egyes részeit, annyira hűen meg is őrizték a magyart. (Most, hogy nyilvánossá lettek az ’50-es évek gyűjtései is - pl. Jagamas Jánosé - meggyőződhettünk, hogy szinte azonos módon muzsikáltak az előző generációk is, mint amit a mi generációnk hallott élőben.) Ez a több évszázados együttélés a régi, magyar vezetésű Erdélyben azt is eredményezte, hogy a cigányság sokkal jobban hasonult kulturálisan a magyarokhoz, mint a románokhoz. A „cuius regio, eius religio” (akié a föld, azé a vallás is) szabály pedig a XX. század közepéig megtartotta az erdélyi cigányság többségét magyar kötődésűnek (lásd például a magyarpalatkai református cigányokat), azóta azonban fokozatosan veszítik el magyar és cigány nyelvtudásukat is, lesz köreikben a román nyelv a meghatározó, mely egyenesen viszi őket a manapság sokszor tapasztalható teljes identitáscseréhez.


A mostani produkció, a Napkerék olyan cigány zenészeknek, énekeseknek kíván emléket állítani, akik nagylelkűen megosztották régről hozott tudásukat a táncházmozgalom tanulni vágyó fiataljaival, akár úgy, hogy az „Utolsó Óra” programban voltak Budapesten, mint a nagybányai Marcel Covaci, a csávási Lunka Erzsi, vagy a sármási Moldovánok, akár úgy, hogy otthonukban látták vendégül az érdeklődőket, mint a mérai Toni Rudi, vagy Árus Béla.


Világosan látszik immár, hogy a régiek tudását csak így tudjuk megőrizni és átadni az újabb és újabb generációknak, szívből szívbe. Enélkül a tudás nélkül pedig szegényebbek lennénk, Erdélyben és mindenhol a világon, mindannyian.”

Kelemen László

Helyszínek

Fonó Budai Zeneház


Hagyományok Háza


Kobuci kert